Könyvtáros sztereotípiák megváltoztatása - az interneten

Az internet megjelenése óta számos csatorna nyílt a közösségen belüli kapcsolatfelvételre és az együttműködésre, ami a könyvtáros sztereotípiák megváltoztatásához történő stratégia kidolgozása szempontjából jelentős előrelépés.

Hol jelennek meg ezek a tartalmak?

Folyóiratok:
Szakfolyóiratok online is megjelenő formában nyújtanak tájékoztatást a témát érintő cikkekről. Ezen csatorna résztvevői a kutatók, így a fellelhető információk jellege kutatáson alapuló, tényekkel, statisztikákkal, kimutatásokkal alátámasztott tudományos ismeretek. A könyvártudománnyal foglalkozó néhány szakfolyóirat online elérhetőségei:

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás

Könyv, Könyvtár, Könyvtáros

Könyvtári Figyelő

A Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban közölt, a témám szempontjából egy releváns cikk Sárpátki Ádám publikációja a "Könyvtáros szakmai sztereotípiák és azok PR vonatkozásai", mely nagy segítség volt előző blogbejegyzésemhez is. A cikkből megtudhatjuk nem csak az internet megjelenése előtti és utáni sztereotípiák megjelenésének formáit, hanem megkísérli felvázolni az ideális könyvtárosképet és annak kialakításához szükséges potenciális eszközöket, mint például a PR-filmek és egyéb imázsalakító ötletek, amiket belföldön és külföldön használnak.

A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros folyóiratban Kozmáné Sike Emese publikációját említeném, "Könyvtárosok a változás viharában", ami a könyvtárosok társadalmi megbecsülésével és presztízsével foglalkozik, valamint a jövő könyvtárával és a könyvtár jövőjével.

Konferenciák:

Lehetőség van ma már a konferenciákról készített szöveges, audio és video anyagok online elérhetővé tételére, illetve ma már online konferenciák is léteznek, amellyel a világ bármely pontjáról részt vehetnek az érdeklődők. A konferenciába bárki becsatlakozhat, illetve az archivált anyag elérése is nyitott a nem könyvtárosok számára is.

Erre példa a Library2.0, amely felületet biztosít a mottójának megfelelően azon stratégiák megosztására és kidolgozására, amelyek a könyvtár helyét hivatottak pozicionálni a digitális korszakban.

library 2.0

Könyvtáros levelezőlisták:

A szakmai információáramlás egyik legfontosabb fóruma a levelezőlisták, amit például a KATALIST levelezőlista tanulmányozása során is megállapított és "a könyvtáros szakma egyik digitális lenyomataként" jellemezett a tanulmány írója.
A levelezőlisták résztvevői kifejezetten a könyvtárban dolgozók, a köztük zajló információcsere zárt rendszerben valósul meg, így kötetlen diskurzus alakulhat ki a szakmai megítélés megváltoztatásáról.

Blogok:

A könyvtáros blogok összegyűjtött listájához jó kezdeményezés lenne A magyar könyvtári blogok jegyzéke, az oldal azonban 2012 óta nem frissült, így a felsorolt blogok jelentős része már megszűnt. Külföldről számos kreatív és vicces megoldást meríthetünk a blogolásról, például az I work at public library blogon vicces és furcsa történeteket és képeket oszt meg egy könyvtáros a könyvtár mindennapi életéről.

Facebook:
A személyes tapasztalatok megosztásának egyik színtere, ami lehet oldal, csoport létrehozásával vagy a személy saját profiljának használatával.
Könyvtáros oldalra példa bármelyik intézmény oldala.
Könyvtáros csoport például a Könyvtárosok Dolgozószobája vagy a Könyvtárosok. Előbbi viszonylag kisebb csoport, a bejegyzés írásakor 939 taggal, mely szakmaibb tartalommal kíván tájékoztatni a Könyvtártudományi Szakkönyvtár és a Könyvtári Intézetben zajló munkáról, szakmai információkról és érdekességekről.
A Könyvtárosok csoport kifejezetten a facebookon jelenlévő magyar könyvtárosokat kívánja közrefogni, ami a bejegyzés írásakor 2545 tagot elért létszámmal rendelkezik. A szakmai események, hírek és érdekességek mellett itt megjelennek a szakmával kapcsolatos vicces történetek és mémek.

Az internet megjelenése véleményem szerint kedvez a szakmánk pozitív megítélésének kialakításában és formálásában, továbbá lehetőséget biztosít számos csatornán való megjelenésnek, így még az olvasók, felhasználók is több felületen találkozhatnak a könyvtárral és a könyvtárossal egyaránt.

Könyvtáros sztereotípiák megjelenése - az internet előtt

A könyvtárosokat illető sztereotípiák megjelenési formái az internet megjelenése előtt az irodalomban, a filmvásznon és az emberek egymás közötti kommunikáció során jelentek meg.

A legtöbb sztereotípia a női könyvtárosokat éri, pedig a könyvtáros szakma a 19. század előtt nem volt annyira elnőiesedett, mint napjainkban. Mielőtt a nők is részt vehettek az egyetemi oktatásban, így a foglalkoztatásban, a szerepvállalás csupán a házimunkára és a gyermeknevelésre összpontosult.
Így a kezdetekben az előítéletek a férfiakról szóltak, ami még a 20. század elején is jellemző volt.

Könyvtárosok az irodalomban:
Egy 2005-ös kutatásban (Peresie - Alexander: Librarian Stereotypes in Young Adult Literature) a könyvtárosok megjelenését vizsgálták az irodalomban nem, kor, etnikum, megjelenés, személyiség és viselkedés, feladatok és eszközök jellemzők alapján.

A nemi megoszlás szerint 17 könyvből 13-ban női könyvtáros jelent meg, ami a korábbi megállapításnak tesz eleget, miszerint a könyvtáros szakma elnőiesedett.
A kor vizsgálatánál a kutatók arra következtetésre jutottak, hogy általánosságban a könyvtárosokat középkorúnak vagy idősebbnek ábrázolják, a fiatal generáció ritkán jelenik meg az irodalomban (kivéve a gyerekirodalomban, ahol a fiatal könyvtárosok jelennek meg nagyobb számban).
Az etnikum vizsgálatánál nem volt világosan megállapítható a kérdés.
A megjelenés szempontjából sajnálatos módon 70%-ban negatívan ítélték meg a szakma képviselőit: kövér vagy túl sovány, kopasz, ősz, szemüveges, nem divatos és szigorú kontyot visel.
A személyiség és viselkedés terén a negatív tulajdonságok a következők: rideg, zord, feledékeny, félénk, gonosz, egyedülálló. A pozitív tulajdonság pedig: barátságos, jól informált, intelligens és a szereplők szeretettel gondolnak a könyvtárost megformáló karakterre.
A feladatok és eszközök tekintetében a katalóguscédulák, írógépek, enciklopédiák szerepelnek, majd a számítástechnika megjelenése és elterjedése után a számítógép használata.
A kutatás vizsgálata alapján az a következtetés vonható le, hogy az 1960-2004-ig tartó időszakban megjelent irodalmi művek inkább negatívan ábrázolják a könyvtáros szakmát.

Könyvtárosok a filmekben:
A könyvtárosok filmekben és sorozatokban történő ábrázolása a lakosság nagyobb részéhez jut el, így ezeken a csatornákon történő pozitív megjelenése fontos lenne a szakmát érő negatív megítélés megváltoztatása szempontjából.
Egy kérdőíves megkérdezésből, melyben  a könyvtárosokat szerepeltető filmeket vizsgálták az derül ki, hogy alapvetően pozitívan jelenítik meg a könyvtáros képet.
Egy másik felmérés alapján a mozivásznon megjelenített kép leggyakrabban intelligens és különc nőként ábrázolják a könyvtárosokat (gondoljunk csak A múmia című filmben megjelenített könyvtárosnő karakterére).

2007-ben készült egy lista, a "Könyvtárosok kulturális képe" címmel, mely a könyvtáros sztereotípiákat mutatja be a popkultúrában. A listában nem csak a filmekben, sorozatokban, irodalomban feltűnő könyvtárosokat szemlélteti, hanem a mai könyvtáros szakma, az információmenedzser egyéb elnevezéseit szedi össze egy csokorba.

Végezetül, az alábbi internetes mém is jól ábrázolja az emberekben megfogalmazódó sztereotípiákat. Annak ellenére, hogy a közeli környezetben talán komolytalannak tartanák a könyvtáros szakmát, mivel a háttérmunka számukra láthatatlan, amit a kölcsönzőpult mögött végez egy könyvtáros, ez a szakma egy igen sokrétű és változatos hivatás.