Változó könyvtári világ - új készségek a modern könyvtárosnak

A gazdasági változások természetesen a könyvtáros szakmát is érintették. A technológiai fejlődés hatására megfizethetőbbek lettek az okos eszközök és a lehetőségeik legszélesebb körű kihasználásához szükséges internet elérés, amellyel hihetetlen gyorsasággal vagyunk képesek információhoz jutni - ha a megfelelő módon keresünk.

Sokat halljuk a "multifunkciós könyvtáros" fogalmát. Ma már nem meglepő, hogy pénzügyi, marketing, menedzsment és vezetői készségekkel is szerencsés, ha rendelkezik a könyvtárügyben fejlődést elérni kívánó szakember.
Ahhoz, hogy bebizonyosodjon, a könyvtár és a könyvtáros is rugalmas és képes változni a környezeti igénynek megfelelően, tudatosítanunk kell a következő készségek elsajátításának szükségességét.

Mi sem bizonyítja jobban a kompetenciák változásának tudatosítását, mint a Magyar Könyvtárosok Egyesületének számos előadása és konferenciája. Ez évi tudományos konferenciájának tematikája: "Szakmai ismeretek és készségek - átalakuló hivatás. A könyvtáros kompetenciák változása, megjelenése az uniós továbbképzési gyakorlatban".
Ez előadásokban szó esett a digitális adatok kezeléséről és a könyvtárosok élethosszig tartó tanulásról (Anna Maria Tammaro), a továbbképzéseken való részvétel fontosságáról (Barátné Hajdu Ágnes), a könyvtárosok önminősítéséről (Simon Edwards) és a digitális kompetenciáik méréséről (Eszenyiné Borbély Mária), valamint a támogatások kiszélesítéséhez szükséges pályázatok megtervezéséhez szükséges kompetenciákról (Sörény Edina).

A közkönyvtárak és a közösségi hálózatok kapcsolatának tanulmányozása (2006-2012 között)

Az elmúlt években a közmédia és közkultúra online megjelenése nagymértékben kedvezett a közkönyvtáraknak. A Könyvtár 2.0 számos könyv és konferencia tárgya volt a közelmúltban, mint ahogy élénk viták folynak a könyvtári közösségben és könyvtáros blogokban a „biblio-blogosphere” kifejezésről, illetve a 2.0 jelző leváltása "közreműködő" vagy "közösségi" médiára.

A publikált dokumentumok száma ebben a témában folyamatosan nő, annak ellenére, hogy igencsak gyerekcipőben jár ez a vizsgálati irányvonal. A közösségi hálózat gyűjtőfogalomként utal több hozzá köthető, de különböző/eltérő jelenségre és fogalomra. A „web 2.0” és a „könyvtár 2.0” volt már szolgáltatásként, modellként, alkalmazásként vagy eszközként is kezelve. A „közösségi média” és a „közreműködő média” megnevezések csalóka képet mutatnak a médiáról, ezért a közösségi hálózat kifejezést használják a továbbiakban.

ELTE EK Kézirat- és Ritkaságtár

Alapadatok a gyűjteményről:
Tulajdonos, fenntartó: ELTE Egyetemi Könyvtár
Elérhető: ELTE Digitális Intézményi Tudástár (EDIT), az ELTE EK online katalógusában, illetve 2013. előtt külön honlapján. Az online katalógusban azonban a régi honlapra mutató link van elhelyezve, javasolt lenne az EDIT-tel való összekapcsolása.

A gyűjteményről: 
Kódexek: 
Az Egyetemi Könyvtár összesen 185 tételből álló értékes kódexgyűjteménye virtuálisan lapozható formában érhető el a gyűjteményben. Az kódexek között találhatunk többek között latin, magyar, olasz, szláv és arab nyelvűeket is.
Metszetek:
A budapesti Egyetemi Könyvtár összességében mintegy 8000 egység metszete az ország egyik leggazdagabb és legrégibb történeti, művelődés- és irodalomtörténeti forrásgyűjteményének része.

Létrehozás dátuma: EDIT: 2013. szeptember
Elérés: a gyűjteményhez több úton juthatunk el: 
1. Az intézmény honlapján belül a "Különgyűjtemények" menüponton belül az Egyetemi Könyvtárat kiválasztva külön ismertetőt olvashatunk a "Régi nyomtatványok Táráról" és a "Kézirat- és Ritkaságtáráról", ahol a gyűjtemény digitalizált változatának eléréséhez az online katalógus van megjelölve.
2. Emellett a digitalizált állományt a korábbi ELTE EK Kézirat- és Ritkaságtár honlapon is megtalálhatjuk felsorolásos formában. 
3. A leginkább felhasználóbarát és kereshető felület az ELTE Digitális Intézményi Tudástár (EDIT) és a továbbiakban elemzésem erre a felületre terjed ki.

A legfontosabb készségek a holnap könyvtárosainak

A cikk 11 pontos listáját a Library Journal nemzetközi egyetemi és közkönyvtárak igazgatóinak megkérdezése alapján állította össze. A készségek megállapítása a jelenleg befolyásoló trendek szerint lettek behatárolva, melyekkel a megkérdezettek szerint az elkövetkezendő 20 évben a szakmát gyakorlóknak rendelkezniük kell.

A könyvtáros sztereotípiák humoros megváltoztatása 1.

Számos kreatív és humoros eszközzel igyekeznek a mai könyvtárosok megváltoztatni a szakmát övező sztereotípiákat.

A leghatásosabb a személyes kontaktus során lenne, én azonban most olyan fogásokat mutatok be, amikkel a nem várt helyeken (tehát nem a könyvtárban vagy az ahhoz kapcsolódó területeken) fogják meg az embereket.

Ilyen például a LEGO.

Olvashattunk már arról a MKE oldalán, hogy a LEGO kiegészítette a figurák választékát egy szigorú szemöldökű, kardigános könyvtáros kisasszonnyal, akinek kávés bögréjén a hangoskodó olvasóknak célzott "shhh" felirat jelenik meg.

Ezt a figurát gondolta tovább egy lelkes férfi könyvtáros, aki először csak a férfi változatát készítette el a női figurának:

"Mr. Library Dude"

Majd annyira belejött a mókába, hogy több figurát készített el annak érdekében, hogy bemutassa a könyvtáros ezer arcát, a különböző személyiségek megjelenítésével, illetve a szakma változatosságát is érzékeltetve.

Személyes kedvenceim:

A polgárpukkasztó, laza könyvtáros:

A minden problémát megoldó és költségvetéssel harcoló harcos könyvtáros:

A tudós könyvtáros:

A jókedvű, megközelíthető könyvtáros:

 

A lelkes gyerekkönyvtáros, aki még csirkejelmezt is képes felölteni a gyerkőcök kedvéért:

És az igazán kávé őrült könyvtáros, amik megtudja, hogy elfogyott a kávé:

Ezeknek a vicces figuráknak a megalkotása is bizonyítja a könyvtárosok kreativitását és a technikai fejlődéssel történő lépéstartást, ami a szakma létjogosultságát is erősíti a digitális kornak köszönhető változó környezetben.

Könyvtáros sztereotípiák megváltoztatása - az interneten

Az internet megjelenése óta számos csatorna nyílt a közösségen belüli kapcsolatfelvételre és az együttműködésre, ami a könyvtáros sztereotípiák megváltoztatásához történő stratégia kidolgozása szempontjából jelentős előrelépés.

Hol jelennek meg ezek a tartalmak?

Folyóiratok:
Szakfolyóiratok online is megjelenő formában nyújtanak tájékoztatást a témát érintő cikkekről. Ezen csatorna résztvevői a kutatók, így a fellelhető információk jellege kutatáson alapuló, tényekkel, statisztikákkal, kimutatásokkal alátámasztott tudományos ismeretek. A könyvártudománnyal foglalkozó néhány szakfolyóirat online elérhetőségei:

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás

Könyv, Könyvtár, Könyvtáros

Könyvtári Figyelő

A Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban közölt, a témám szempontjából egy releváns cikk Sárpátki Ádám publikációja a "Könyvtáros szakmai sztereotípiák és azok PR vonatkozásai", mely nagy segítség volt előző blogbejegyzésemhez is. A cikkből megtudhatjuk nem csak az internet megjelenése előtti és utáni sztereotípiák megjelenésének formáit, hanem megkísérli felvázolni az ideális könyvtárosképet és annak kialakításához szükséges potenciális eszközöket, mint például a PR-filmek és egyéb imázsalakító ötletek, amiket belföldön és külföldön használnak.

A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros folyóiratban Kozmáné Sike Emese publikációját említeném, "Könyvtárosok a változás viharában", ami a könyvtárosok társadalmi megbecsülésével és presztízsével foglalkozik, valamint a jövő könyvtárával és a könyvtár jövőjével.

Konferenciák:

Lehetőség van ma már a konferenciákról készített szöveges, audio és video anyagok online elérhetővé tételére, illetve ma már online konferenciák is léteznek, amellyel a világ bármely pontjáról részt vehetnek az érdeklődők. A konferenciába bárki becsatlakozhat, illetve az archivált anyag elérése is nyitott a nem könyvtárosok számára is.

Erre példa a Library2.0, amely felületet biztosít a mottójának megfelelően azon stratégiák megosztására és kidolgozására, amelyek a könyvtár helyét hivatottak pozicionálni a digitális korszakban.

library 2.0

Könyvtáros levelezőlisták:

A szakmai információáramlás egyik legfontosabb fóruma a levelezőlisták, amit például a KATALIST levelezőlista tanulmányozása során is megállapított és "a könyvtáros szakma egyik digitális lenyomataként" jellemezett a tanulmány írója.
A levelezőlisták résztvevői kifejezetten a könyvtárban dolgozók, a köztük zajló információcsere zárt rendszerben valósul meg, így kötetlen diskurzus alakulhat ki a szakmai megítélés megváltoztatásáról.

Blogok:

A könyvtáros blogok összegyűjtött listájához jó kezdeményezés lenne A magyar könyvtári blogok jegyzéke, az oldal azonban 2012 óta nem frissült, így a felsorolt blogok jelentős része már megszűnt. Külföldről számos kreatív és vicces megoldást meríthetünk a blogolásról, például az I work at public library blogon vicces és furcsa történeteket és képeket oszt meg egy könyvtáros a könyvtár mindennapi életéről.

Facebook:
A személyes tapasztalatok megosztásának egyik színtere, ami lehet oldal, csoport létrehozásával vagy a személy saját profiljának használatával.
Könyvtáros oldalra példa bármelyik intézmény oldala.
Könyvtáros csoport például a Könyvtárosok Dolgozószobája vagy a Könyvtárosok. Előbbi viszonylag kisebb csoport, a bejegyzés írásakor 939 taggal, mely szakmaibb tartalommal kíván tájékoztatni a Könyvtártudományi Szakkönyvtár és a Könyvtári Intézetben zajló munkáról, szakmai információkról és érdekességekről.
A Könyvtárosok csoport kifejezetten a facebookon jelenlévő magyar könyvtárosokat kívánja közrefogni, ami a bejegyzés írásakor 2545 tagot elért létszámmal rendelkezik. A szakmai események, hírek és érdekességek mellett itt megjelennek a szakmával kapcsolatos vicces történetek és mémek.

Az internet megjelenése véleményem szerint kedvez a szakmánk pozitív megítélésének kialakításában és formálásában, továbbá lehetőséget biztosít számos csatornán való megjelenésnek, így még az olvasók, felhasználók is több felületen találkozhatnak a könyvtárral és a könyvtárossal egyaránt.

Könyvtáros sztereotípiák megjelenése - az internet előtt

A könyvtárosokat illető sztereotípiák megjelenési formái az internet megjelenése előtt az irodalomban, a filmvásznon és az emberek egymás közötti kommunikáció során jelentek meg.

A legtöbb sztereotípia a női könyvtárosokat éri, pedig a könyvtáros szakma a 19. század előtt nem volt annyira elnőiesedett, mint napjainkban. Mielőtt a nők is részt vehettek az egyetemi oktatásban, így a foglalkoztatásban, a szerepvállalás csupán a házimunkára és a gyermeknevelésre összpontosult.
Így a kezdetekben az előítéletek a férfiakról szóltak, ami még a 20. század elején is jellemző volt.

Könyvtárosok az irodalomban:
Egy 2005-ös kutatásban (Peresie - Alexander: Librarian Stereotypes in Young Adult Literature) a könyvtárosok megjelenését vizsgálták az irodalomban nem, kor, etnikum, megjelenés, személyiség és viselkedés, feladatok és eszközök jellemzők alapján.

A nemi megoszlás szerint 17 könyvből 13-ban női könyvtáros jelent meg, ami a korábbi megállapításnak tesz eleget, miszerint a könyvtáros szakma elnőiesedett.
A kor vizsgálatánál a kutatók arra következtetésre jutottak, hogy általánosságban a könyvtárosokat középkorúnak vagy idősebbnek ábrázolják, a fiatal generáció ritkán jelenik meg az irodalomban (kivéve a gyerekirodalomban, ahol a fiatal könyvtárosok jelennek meg nagyobb számban).
Az etnikum vizsgálatánál nem volt világosan megállapítható a kérdés.
A megjelenés szempontjából sajnálatos módon 70%-ban negatívan ítélték meg a szakma képviselőit: kövér vagy túl sovány, kopasz, ősz, szemüveges, nem divatos és szigorú kontyot visel.
A személyiség és viselkedés terén a negatív tulajdonságok a következők: rideg, zord, feledékeny, félénk, gonosz, egyedülálló. A pozitív tulajdonság pedig: barátságos, jól informált, intelligens és a szereplők szeretettel gondolnak a könyvtárost megformáló karakterre.
A feladatok és eszközök tekintetében a katalóguscédulák, írógépek, enciklopédiák szerepelnek, majd a számítástechnika megjelenése és elterjedése után a számítógép használata.
A kutatás vizsgálata alapján az a következtetés vonható le, hogy az 1960-2004-ig tartó időszakban megjelent irodalmi művek inkább negatívan ábrázolják a könyvtáros szakmát.

Könyvtárosok a filmekben:
A könyvtárosok filmekben és sorozatokban történő ábrázolása a lakosság nagyobb részéhez jut el, így ezeken a csatornákon történő pozitív megjelenése fontos lenne a szakmát érő negatív megítélés megváltoztatása szempontjából.
Egy kérdőíves megkérdezésből, melyben  a könyvtárosokat szerepeltető filmeket vizsgálták az derül ki, hogy alapvetően pozitívan jelenítik meg a könyvtáros képet.
Egy másik felmérés alapján a mozivásznon megjelenített kép leggyakrabban intelligens és különc nőként ábrázolják a könyvtárosokat (gondoljunk csak A múmia című filmben megjelenített könyvtárosnő karakterére).

2007-ben készült egy lista, a "Könyvtárosok kulturális képe" címmel, mely a könyvtáros sztereotípiákat mutatja be a popkultúrában. A listában nem csak a filmekben, sorozatokban, irodalomban feltűnő könyvtárosokat szemlélteti, hanem a mai könyvtáros szakma, az információmenedzser egyéb elnevezéseit szedi össze egy csokorba.

Végezetül, az alábbi internetes mém is jól ábrázolja az emberekben megfogalmazódó sztereotípiákat. Annak ellenére, hogy a közeli környezetben talán komolytalannak tartanák a könyvtáros szakmát, mivel a háttérmunka számukra láthatatlan, amit a kölcsönzőpult mögött végez egy könyvtáros, ez a szakma egy igen sokrétű és változatos hivatás.